A fiatalok visszatérnek a butamobilhoz?
A trend főleg gimnazisták, egyetemisták, fiatal felnőttek között hódít, a kamaszok még mindig inkább neveznek be a „kinek okosabb és drágább a telefonja?” – örök rangadóba.
Azonban úgy tűnik, az érettség egyik jele a környezettudatosság mellett az önkorlátozás igénye lett.
Az emberiség történetében meglehetősen ritkák azok a pillanatok, amikor nem élünk az olyan lehetőségeinkkel, amiket a technika biztosítani tud a számunkra, de valójában az emberségünkben korlátoz minket. Ez egy ilyen szép pillanat, érdemes rá felfigyelni.
A fiatalok különféle indíttatásból mondanak nemet az okostelefonokra, és fordulnak a tréfásan csak „nagyimobilnak” becézett becsukós típusok felé.
Az Y generáció gyermekkorában még nem léteztek az online közösségi terek, tehát nekik még vannak emlékeik a szabadabb életről – és ezt kívánják vissza. Sokukat zavarja az az érzet, hogy miközben fizikailag egy térben vannak az ismerőseikkel, ők a telefonjaikon másokkal beszélnek, így lényegében senki nincs ott mentálisan, ahol fizikailag. A "Z generáció" tagjai viszont valódi digitális bennszülöttek, őket inkább a kíváncsiság vezeti, tehát úgy szeretnének egy jobb világban élni, hogy hajlandóak kissé visszalépni a régi felé.
Az okostelefonoknak egyre több van a rovásán.
Ed Sheeran brit énekes már évek óta megvált a „drágaságtól”, mert stresszesnek élte meg a telefonos válaszadási kényszert. Az állandó készenlét egyenesen kiégette, depresszióssá tette.
Sokan fogalmazzák meg érvként a kütyü ellen, hogy könnyen digitális boltkórossá, vagy játékfüggővé válhatunk mellette. A digitális kultúra egy teljesen más világ, mint a valódi, és a kettő közötti állandó átjárkálás fárasztó feladat.
A diákok átlagban napi öt órát töltenek a telefonjukkal, és ezek az órák később hiányoznak a való életükből, melyben ebben az életkorban barátságokat, szerelmet kellene megélni, valós élményeket gyűjteni, tanulni, utazni.
A digitális detox-ot megkönnyíti, ha a készülék nem is alkalmas vásárlásra, chat-elésre, vagy olyan influenszerek követésére, akiknek amúgy is művi az élete. Könnyebb és egyszerűbb emoji-k és gif-ek nélkül információt megosztani, és a személyesebb érzéseket igazi, személyes beszélgetésben kifejezni, arra tartogatni. Mivel a butamobilokkal fényképezni sem lehet, nélkülük nagyobb teret kell adnunk az emlékezetnek és a fantáziának, és a városnézéskor valóban figyelmet kell szentelni az épületnek.
Az okostelefonok rengeteg figyelmet követelnek tőlünk, amiért semmi hálát nem tanúsítanak, miközben a Colosseum és a Kariatidák csak a háttérképeink lesznek, de nem látjuk meg őket.
A gyártók utána vetették magukat az új igénynek. A piacon mindig is jelen maradtak azok a flip-phone-ok, melyekkel leginkább csak telefonálni lehet, de azok az idősebb generációk elvárásaihoz alkalmazkodtak. A butamobilok iránti érdeklődés azonban felszította a dizájnerek fantáziáját, és élénk színekben pompázó, áramvonalas változatokat készülnek piacra dobni. Azon is ötletelnek már, hogyan lehetne a butatelefonokra alkalmazásokat letölteni, ami maga a marketing ördöge, a választott butaság megokosítása…
Lehet, hogy a visszalépés lesz az új előrelépés? Lehet, hogy ezek a generációk bátrak abban, hogy ki merik mondani, ha zsákutcába tévedtünk?
Vagy a butamobilok iránti az iskolai mobiltelefonleadási szabály miatt nő folyamatosan a kereslet?
Indexkép: Depositphotos.com
Fulladásveszélyes babatermékek tömege az online piactereken, amikből már több ezret eladtak