Úton a bölcsibe

Nincs garancia arra, hogy könnyű lesz, mégsem kell tehetetlennek érezned magad, hiszen sok mindent tehetsz. Először is kezdd magaddal: el kell fogadnod, hogy az adott körülmények között a legjobb döntést hoztad. A gyerekek átlátnak mosolyunkon, ha az nem őszinte, s ha valójában nem akarjuk az egészet, ők sem fogják sem akarni, sem elfogadni az új helyzetet. Aztán nézz szembe a saját érzéseiddel, a saját szép és nem szép emlékeiddel, félelmeiddel, s azzal, hogy ez az elválás és elengedés számodra éppoly nagy jelentőségű, mint a gyermekednek.

Ha lehet, válaszd ki a helyet! A szempontok itt most ne a szép játszótér, nagy kert, felújított épület legyen, hanem a nevelőnők személye, a bölcsi szellemisége. Több szempontból is: pl. engedik, hogy úgy menjen a beszoktatás, ahogy szeretnéd? Neked is szimpatikus a légkör? Tudsz beszélni a nevelőkkel? Te hogy érzed magad, amikor belépsz?

Ha nem lehet választani, próbálj megbarátkozni a hellyel is, a nevelőnőkkel is! Alakíts ki jó kapcsolatot és beszélgess velük, hallgasd meg tanácsaikat, s mondd el te is a kéréseidet. Ossz meg minden apróságot a kicsiről a nevelőkkel, pl. mitől dühös, mitől boldog, mivel szeret leginkább játszani, mik a kedvenc ételei, meséi – hogy igazán jól érezhesse magát. Merj tőlük segítséget kérni, s mutass példát a gyerekednek is azzal, ahogyan viselkedsz velük!

Fontos, hogy a bölcsi napirendjének megfelelő napirendet vezessetek be már otthon, hogy ez ne legyen külön feszültségforrás!

Beszéljétek meg előre, hogy a kicsi mit visz majd magával. Valamit, amit szeret, ami az otthont és biztonságot jelképezi számára. Ha nincs kitüntetett tárgya, kedvence, akkor ez lehet anya alvós pólója vagy a sálja, amit előző nap viselt (ne mossuk ki!), valami, ami anya-illatú, s az anyát és az otthont jelképezi, míg azok távol vannak.

Mindig ugyanaz a szülő vigye a bölcsibe, ezt is beszéljük meg előre a gyerekkel. Lehetőleg az, akit könnyebben enged el, s búcsúzzon a kicsitől nyugalommal, mosolyogva. Ez a beszoktatás időszakára igaz, utána már "parancsolhatnak" a szülők elfoglaltságai.

A beszoktatás hete/hetei után pedig mindig ugyanabban az időpontban menj érte, s ha lehet, ezt kösd valamilyen napirendi eseményhez (pl. mikor végeznek az uzsonnával). Fontos, hogy ne késs! Érj oda pontosan akkor, amikor ígérted – megteremtve ezzel számára a biztonságot és megerősítve benne a hitet, hogy mindig érte fogsz menni.

Otthon pedig kezdjetek el könyvekkel, történetekkel készülni a beszoktatásra. Játszatok "bölcsiset", akár babákkal, akár legyetek ti magatok a bölcsisek és/vagy nevelőnők! Sétáljatok el a bölcsihez, kukucskáljatok be! Mesélj arról, amire emlékszel, vagy amit tudsz a saját bölcsis éveidről! Köszönjetek be vagy menjetek be egy órát játszani, ha van rá lehetőség!

Fotó: www.flickr.com