Vállalkozás másképp – adószámos magánszemély

Az adószámos magánszemély kategóriája az, ami valahol félúton van az önálló tevékenységből jövedelmet realizáló magánszemély és a vállalkozó között. Ez a vállalkozási forma nem terjedt el annyira, pedig nem rossz egy bizonyos élethelyzetben.

Adószámos magánszemély – az meg mi? 

Ez az a vállalkozási forma, ami még nem vállalkozás, de már nem is egészen alkalmazotti jogviszonyból jövedelmet szerző magánszemély. Kívülről nézve az a lényege, hogy kapsz egy speckó adószámot, és hivatalosan maradsz magánszemély, de vállalkozásszerű tevékenységet végezhetsz. 

Persze ez az egész messze nem ilyen egyszerű.

Ki lehet adószámos magánszemély? 

Az, aki 

• nem rendszeresen, vagy nem üzletszerű jelleggel végez vállalkozói tevékenységet.
• nem vállalkozási engedélyhez kötött tevékenységet végez (ilyen tevékenység lehet pl. az ingatlanközvetítés, vagy éppen az adótanácsadás).
• számlát, nyugtát állít ki bevételeiről (ennek alapja éppen az adószám).

Mi az, hogy nem üzletszerű tevékenység? 

Ha pl. úgy döntesz, mint az egyik kérdezőnk, hogy kis példányszámban könyvet adsz ki, amit értékesítesz, de ezt meglehetősen alkalomszerűen teszed (mondjuk a jelzett 150 példánynál ez nagyon valószínű), akkor jó esélyed van rá, hogy beleesel ebbe a kategóriába. 

Hogyan adózik az adószámos magánszemély? 

Na, ez megint egy érdekes öszvérmegoldás, és már csak ezért is őszintén javaslom, hogy ha adószámos magánszemélyként végzed a tevékenységed, akkor mindenképpen legyen egy könyvelőd, nehogy eltévedj az adórengetegben.

A helyzet ugyanis az, hogy a bevételed függvénye, mit és hogyan kell befizetned. 

A 15%-os személyi jövedelmadó az alap, azt a teljes jövedelmed után meg kell fizetned. A jövedelem azonban nem ugyanaz, mint a bevétel! Itt választhatsz, hogyan akarod megállapítani a jövedelmedet: 

– Lehet tételes költségelszámolás: ekkor ugyanúgy, ahogyan te is számlát állítasz ki a saját bevételeidről, számlát kérsz minden beszállítódtól, szolgáltatódtól, és ezeket a számlával igazolt kiadásokat tételesen levonod az összes bevételedből. A megmaradt különbözet lesz az adód alapja. Ennek a 15%-át kell majd személyi jövedelmadóként bevallanod és megfizetned. 

– Lehet 10%-os költségátalány alapján: ekkor nem kell tételesen minden kiadásodat számlával igazolnod, viszont ezért cserébe az összes bevételednek csak 10%-át ismerik el költségként. Ez azt jelenti, hogy a bevételed 90%-a lesz a 15%-os jövedelemadód alapja. 

A bevételedet azonban jól nézd meg, mert a költségeket csakis a nettó bevételedből vonhatod le (persze a költségeket is csak nettóban számolhatod ilyenkor)! Vagyis az, hogy adószámos magánszemély vagy, még nem jelenti azt, hogy ÁFA-mentes is. Csak akkor lehetsz ÁFA-mentes (akár tárgyi, akár alanyi mentes), mint bármelyik másik adózó: ha a végzett tevékenységed mentesül az ÁFA alól (pl. postai szolgáltatás), vagy ha nem éred el azt a bevételhatárt (évi 6 millió forint), amely felett már kötelező bejelentkezni az ÁFA-körbe. Ekkor nem tüntetsz fel a számlán te sem ÁFÁ-t, és a költségszámláidon szereplő ÁFÁ-t sem vonhatod le, azt le kell nyelned. Minden más esetben bizony ÁFÁ-t is kell fizetned, arról nyilvántartást vezetned, és bevallanod. 

És ez még csak az adó volt… 

Van ugyanis egy másik fontos kötelezettség is. Mégpedig a járulékok.

Mikor van biztosítási jogviszonya az adószámos magánszemélynek? 

Merthogy ettől függ, hogy mikor és milyen járulékot fizetsz, na meg mennyit. 

Ha a havi jövedelmed (nem a bevételed!!!) az adott hónapban nem éri el a minimálbér 30%-át (ez 2016-ban éppen 33.300 forint), akkor csak az SZJA-t kell megfizetned, és semmi mást, mert az adószámos magánszemélyként végzett önálló tevékenységedből származó bevételeid alapján nem keletkezett biztosítási jogviszonyod (sem az állami egészségbiztosítóval, sem az állami nyugdíjbiztosítóval). 

Ha a havi jövedelmed meghaladja ezt a határt, akkor már biztosítási jogviszonyod van. Ez annyit tesz, hogy nemcsak a 15% személyis jövedelmadót kell megfizetned a jövedelmed alapján, hanem a 10% nyugdíjjárulékot, a 7% egészségbiztosítási járulékot, valamint a kifizető számára kötelező 27%-os szociális hozzájárulási adót is. (Mivel ebben az esetben te vagy saját magad munkáltatója is, így a kifizető számára kötelező SZOCHO-t is ki kell fizetned.) 

Kinek éri meg adószámos magánszemélynek lenni? 

Csak annak, aki kis összegű, és nem rendszeres tevékenységet folytat. Vagyis nem érdemes még a 33.300 forintnyi jövedelmi határt sem átlépni. Ehhez kell a matek – és egy jó könyvelő is az induláskor. 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást kívánok! 

Fotó: 2041487/pixabay.com