Van-e összefüggés a napi stressz, a nassolás és az elhízás között?

„Március végén elmentem a háziorvoshoz, mert iszonyat módon híztam (20 kg összesen, volt, hogy heti 5 kg, sajnos előtte sem voltam vékony). Vérvétel alapján 7,6 tsh szint, minden más eredmény jó, aztán pajzsmirigy ambulancia, vérvétel 1,7 tsh (jelenleg nem hízom). Ausztriában dolgozom, benzinkúton, álló munka, szóval 120kg-val nehéz (167 cm magassághoz). Szedek magnéziumot, C és D vitamint, zöldalgát. Tavalyi évben szinte naponta 1 óra szobabicikli, hasizom, és szinte 0 szénhidrát, mégsem sikerült lefogynom”.

Kétségtelen, hogy az elhízás hátterében gyakran áll a csökkent étvágy ellenére is kialakuló elhízás. Ennek aktualitását az adta, hogy napjainkra a világ jelentős részén az elhízás járványszerű méreteket öltött. Számos országban a kutatók sokasága dolgozik jól felszerelt laboratóriumokban azon, hogy minél előbb megmagyarázza ennek a jelenségnek a hátterét és megoldja ezt a jelentős gondot. A szerzők 12 csökkent pajzsmirigy működésű beteget vizsgált 1 éven át és a testsúlyuk mellett meghatározták a testtömeg indexet (BMI-t), a szövetek összetételét, az egyének fizikai aktivitását.  Azt találták, hogy a vizsgált egyének átlagos testsúlya 83.7 kg-ról 79.4 kg-ra csökkent, ezzel egyidejűleg növekedett fizikai és szellemi aktivitásuk.  A testsúly csökkenését elsősorban az ún. megkötött, „rejtett” víz kiürülésére vezették vissza. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a pajzsmirigybetegségben fontosnak tartott TSH szint nem feltétlen jelzi a szövetek megfelelő hormonális ellátását és a napjainkban alkalmazott tiroxin kezelés önmagában nem elegendő. Több kutató az USA-ban a természetes hormonok (az állatok pajzsmirigyéből származó gyógyszer) mellett kardoskodik.  A hivatalos szakirodalom egyelőre ezt nem fogadja el, csupán arra vannak utalások, hogy a tiroxin és a trijódtironin (az aktív pajzsmirigyhormon) élettani arányának adására kell(ene) törekedni. Ez a megkötött víz (mixödéma) nem ritkán látható is a pajzsmirigybetegek szeme körül és lábán egyaránt. Mi is azt figyeltük meg, hogy ez a mixödéma a megfelelő kezeléssel jelentősen csökkenthető.
A jó hír egyértelműen az, hogy egy újabb terápiás lehetőség áll rendelkezésünkre az elhízás elleni küzdelemben. A drasztikus és egyre többféle fogyókúrák előtt feltétlen gondolni kell a pajzsmirigy csökkent működésére. Amennyiben ez fennáll, akkor megfelelő orvosi kontroll segítségével történő kezelés hatására a megfelelő kalóriabevitel mellett fokozatos fogyás érhető el.
A rossz hír azonban az, hogy egyetlen lelet (pl. a TSH értéke) nem ad feltétlen támpontot a diagnózishoz és a kezeléshez.

Miért?

Azt már régóta sejtettük, hogy az egyes stressz reakciók és a szervezet hormonális változásai, immunreakciói között összefüggés van. Azt azonban csak az utóbbi időszak kutatásai bizonyították, hogy a stressz és a nassolás között egyértelmű kapcsolat mutatható ki. Az elmúlt év végén publikálták a kutatók az erre vonatkozó bizonyítékokat, Daryl B. és munkatársai ugyanis azt vizsgálták, hogy a nassolás és a stressz között van-e összefüggés. (Published online: 11 December 2014 The Society of Behavioral Medicine 2014:Randomized Test of an Implementation Intention-Based Tool to Reduce Stress-Induced Eating). A nagyszámú betegben tett megfigyelésük lényege az volt, hogy már 7 nap múlva lényeges változás mutatható ki az ételfelvétel gyakorisága és a stressz között. Vizsgálták az alacsony, közepes és magas motivációval járó, fokozott stressz hatás és a nassolás közötti összefüggést. Egyértelmű, hogy a magas stressz hatás többszörösére emelte az ételfogyasztás gyakoriságát (1. ábra).

1. ábra

Selye János korszakalkotó felfedezése óta tudjuk, hogy a szervezet válasza a legkülönbözőbb ártalmakra egy jól körülírt tünetcsoportba sorolható és bevezette az "általános alkalmazkodási szindróma" (angolul: "The General Adaptation Syndrome" – GAS) elnevezést. A válasz folyamata alapján három fázisra osztotta a GAS-t:

A stressz kialakulásának fázisai:

1) "Vészfázis" – Fokozódik a szimpatikus idegrendszer aktivitása, és megváltozik az agyalapi mirigy, a lép, a nyirokmirigyek, a mellékvese működése, aminek következtében megnövekszik a katecholamine és kortikoszteroid, prolactin, majd inzulin elválasztás.

2) "Ellenállás vagy adaptációs fázis" – Ha a stresszt kiváltó ok folytatódik, a szervezet a káros tényezőkkel szembeni fokozott ellenállással reagál. Amennyiben ebben a fázisban nem következik be az ellenállás, illetve az adaptáció, a szervezet egyensúlyállapota felborul és kialakulnak az ún. adaptációs betegségek. Az anabolikus funkciók győzedelmeskednek a kedvezőtlen folyamatok felett, és a szervezet egyre ellenállóbb a stresszt kiváltó tényezővel szemben.

3) "Kimerülés fázisa" – Amennyiben a stresszt kiváltó ok továbbra is fennmarad, a második fázisban kialakult ellenállás eltűnik. A szervezet nem képes többé ellenállni a stresszt kiváltó tényezőnek, megbetegszik. Figyelembe véve, hogy az összes betegség 80 százalékáról azt tartják, stresszben gyökerezik, úgy tűnik, a legtöbb ember "kimerültségben" él. Napjaink fő társadalmi-orvosi problémái – a rosszindulatú daganatok, az elhízás és következményei: szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbaj és a pajzsmirigy betegségei a lelki betegségek – mind a stresszre vezethetők vissza.

A stressz okai

• Akut stressz: „harcolj vagy menekülj!” („Fight or Flight”):

– Éhség
– Munkanélküliség
– Balesetveszély
– Állás „interview”
– Rövid ideig tartó (súlyos) betegség

• Elhúzódó: („poszttraumás stressz”):

– Szerencsétlenség(ek), katasztrófa helyezetek
– Háború
– Rablás, erőszak elszenvedése, megerőszakolás
– Szeretett személy, hozzátartozó halála

• Tartós, krónikus:

– Megoldhatatlannak tűnő munkahelyi konfliktus
– Családi gondok
– Pénzügyi nehézségek

Stressz hormonokra nő:

• az inzulinszint, fokozódik az étvágy, a nassolás kísértése, csökken az étvágyat szabályozó hormon, a leptin szintje, ill. aktivitása (2. ábra),

• a pajzsmirigy hormon elválasztása (a szervezet energiaforgalmának szabályozása), növekszik a pajzsmirigy térfogata (nyak körfogat)

• csökken az immunrendszer aktivitása, nő az autoimmun betegségek valószínűsége.

2. ábra

Mit célszerű tenni?
 

• A szervi elváltozások, betegségek kizárása holisztikus megközelítéssel.
• A beteg panaszainak megismerése, ennek alapján célzott vizsgálatok.
• A stressz fogalmával való szembesítés, a megelőzési és gyógyítási technikák alkalmazása. Rendszeres étkezés, a naponta fogyasztott ételek leírása, a nassolás kerülése, ill. ha ez nem oldható meg, akkor nagyon alacsony kalóriatartalmú ételek (gyümölcsök), ill. folyadékok (zöld tea) fogyasztása.
• Ha aktívan töltöttük a napot, és mindenáron nassolni akarunk, azért akad néhány olyan megoldás, amivel élhetünk, ilyen pl. a zsírszegény popcorn, az aszalt cseresznye vagy éppen egy gyümölcsturmix (cukormentes).

3. ábra Választhatunk!

Hogyan kerüljük el a stressz hatásait?
 

1. Tudatosítani kell: a stresszt kiváltó tényezőt, azaz az un. stresszort és az arra adott fizikai és érzelmi reakciót:
– Törekedni kell a stressz állapot felismerésére és a stresszor megkeresésére.
– Nem szabad elhanyagolni a problémát, elmenni mellette! Mit gondolsz magadban az eseményekről?

2. Fel kell ismerni a változtatás szükségét:
– El tudod-e távolítani a stresszort?  El tudod-e kerülni?
– Tudod-e csökkenteni?

3. Csökkenteni kell a stresszre adott érzelmi reakció intenzitását:
– Nem reagálsz-e túlságosan?
– Próbálj úgy tekinteni a stresszre, mint egy olyan helyzetre, amelyet meg kell oldanod, s nem olyanra, amely le akar győzni téged! Ne kérdezd: mi lett volna, ha? …

4. Meg kell tanulni, gyakorolni a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció mérséklését:

• Fizikai módszerek alkalmazása: mély lélegzés, izomlazítás.
• Zene terápia.
   

• Gyógyszer(ek) feszültségoldók.           

5. Erősíteni kell a test fizikai állapotát („fit”, edzett állapot):

• Mozgás: kerékpár, úszás, „jogging”, séta stb.
•  Dohányzás elhagyása, kávézás csökkentése.
•  Több, jobb, rendszeres alvás.

Adaptogén, az alkalmazkodást elősegítő készítmény, a Rhodiola rosea alkalmazása. Ez egy különleges természetes anyag mely jó néhány olyan tulajdonsággal rendelkezik. Az adaptogéneket, melyeket a hagyományos gyógyászatot művelők már évezredek óta ismernek, most újra "felfedezték". A Rhodiola rosea, mely úgy is ismert, mint "sarki gyökér" vagy "aranygyökér", Kelet-Szibériában honos, és a tengerszint felett 3.300-6.000 méter magasságban nő. Szibériában az a mondás járja, hogy "aki Rhodiola rosea teát iszik az száz évnél is tovább fog élni". A tudósok szerint az eddig megtalált majdnem 200 különböző Rhodiola fajból csak a Rhodiola rosea tartalmazza a „rosavint” és a vele rokonságban álló fitovegyületeket, a rosint, a rosarint, a salidrosiddal együtt.

A Rhodiola roseanak a következő tudományosan dokumentált hatásai ismeretesek:

• Stressz és depresszió elleni hatás, adaptogén (az alkalmazkodás növelése) és immunnövelő hatások.
• Kardioprotektív (a szív- és érrendszeri problémák elleni hatás).
• Az immunfelderítés javítása (daganatellenes hatás).
• Mentális és kognitív funkciók javítása, növeli az agy és izom vérellátását.
• Javítja a sportolók teljesítőképességét és elősegíti az anabolizmust.
• A szexuális funkciókat javítja.
• Anti-diabetogén (szénhidrát-anyagcsere szabályozásának összehangolása).
• Erős általános antioxidatív védelem a sejtek szintjén.
• Az idős korral összefüggő zavarok és betegségek elleni védelem.

Jelen és jövő

Idexkép: hang_in_there / Foter / CC BY