Védelem a nap alatt

Milyen faktorszámú készítménnyel érezhetjük magunkat biztonságban, s mit tegyünk, ha mégsem válna be a választott termék?

A helyileg alkalmazandó napvédő szerek működési mechanizmusuk szerint két csoportba sorolhatók: vegyi és fizikai védőszerek.

A vegyi szűrők az UV sugarak elnyelésével fejtik ki hatásukat és további csoportokba sorolhatóak annak megfelelően, hogy mely sugarak elnyelésére képesek: UVA, UVB, vagy mindkettő. A fizikai szűrők az UV-sugarak visszaverésével, vagy szétszórásával fejtik ki hatásukat.

Főbb vegyi filterek és az UV-sugarak ellen nyújtott védelmük:

A vegyi tartalmú védőszerek gyakran több összetevő kombinációját tartalmazzák, hogy megfelelő védelmet nyújtsanak az UVA és UVB sugarak ellen egyaránt.

Fizikai szűrő

A fizikai szűrők egyaránt hatásosak mind az UVA és UVB sugarak elleni védelemben. Két legismertebb fajtája a titán-dioxid és a cink-oxid. Ezen hatóanyagok közel a legideálisabb védelmet képesek megvalósítani, mivel vegyileg közömbösek, biztonságosak és minden fajta UV sugárzás ellen széleskörű védelmet biztosítanak. Egyedüli hátrányuk csupán, hogy bőrre felvitt állapotban kozmetikailag nem túl megnyerőek.

Mi az SPF?

Az SPF az angol Sun Protection Factor, vagyis napvédő faktor kifejezés rövidítése. A világon mindenütt az SPF jelöli, hogy az adott termék mekkora védelmet képes biztosítani a nap ellen, 2mg/cm² vastagságban alkalmazva a bőr felszínén. Adott termék SPF számának meghatározásához felmérik, hogy egy adott egyén esetében mennyi UV (többségében UVB) sugárzás szükséges egy éppen, hogy észrevehető leégés kialakulásához napvédővel és anélkül. Adott esetben, ha 10 perc elegendő a leégéshez, napvédő alkalmazásával pedig ez az idő 100 perc, akkor az adott termék SPF száma 10-es. (100/10)

15-ös SPF számmal ellátott termék 93 százalékos védelmet, míg a 30+ SPF számú termék 97 százalékos védelmet biztosít.

A 15-ös és a 30-as faktorszámú termék közti különbség alig észrevehető, mivel az adott napvédő termék hatékonysága attól függ, milyen gyakorisággal és hogyan vittük fel a bőrre, függ az adott egyén verejtékezésének mértékétől, illetve attól, hogy mennyit tartózkodunk vízben a termék alkalmazását követően. Éppen ezért egy 15-ös faktroszámú terméknek elegendő védelmet kell biztosítania, amennyiben megfelelően használtuk. Azonban sokan a teszteléshez használatos 2mg/cm² mértéknek csak mintegy egy harmad részét használják az adott bőrfelületen, azt sem mindenhol, számos fontos, napsugárzásnak kitett testrész kihagyásával, s elmulasztják néhány óra elteltével megismételni a napvédő alkalmazását. Ennek következtében a védelem is kisebb, mint amennyit a termék valójában nyújtana.

Jelen pillanatban nincs nemzetközileg elismert teszt az emberi bőr UVA sugárzás elleni védelmének mérésére. Laboratóriumi teszt segítségével végezhető becslés, melyben meghatározott mennyiségű napvédőn áthaladó sugárzás mennyisége határozható meg. Hogy biztosak lehessünk az UVA elleni védelemben, ajánlatos azon termékek használata, melyekben az aktív összetevőket fizikai szűrőkkel egészítették ki.

Hogyan használjuk a napvédőket?

A napvédők használatánál a leghatékonyabb eredmény eléréséhez kövessük a következő lépéseket:

Használjunk egy jó, széles spektrumú, legalább SPF 15 számú, benzophenone vegyi és fizikai (titán-dioxid és cink-oxid) védelmet egyaránt biztosító napvédő terméket.

Bőségesen kenjük be magunkat naptejjel, minden napsugárzás hatásának kitett testrészen, így az összefüggő filmréteggel biztosíthatunk védelmet a káros sugarak ellen. Sokan nem megfelelően, vagyis kis mennyiséget alkalmazva viszik fel a napvédő krémeket.

A napvédő krém bőrben való felszívódásához megközelítőleg 20-30 perc szükséges és mivel könnyedén ledörzsölhető, így legalább a napozás megkezdése előtt fél órával vigyük fel a bőrre. Fél óra elteltével ismételjük meg a napvédő használatát, hogy az egyenletes fedést mindenhol biztosítsuk.

Amennyiben egy óránál hosszabb ideig tartózkodunk napon, úgy két óránként ismételten alkalmazzunk napvédőt.

Úszás, erős izzadás, vagy törölközőhasználat, esetleg ruha általi ledörzsölés esetén azonnal ismételjük meg használatát. Tegyük ezt abban az esetben is, ha a termék „vízálló” felirattal ellátott.

A rovarriasztó szerek csökkentik a napvédő termék hatását, így, amennyiben egyszerre alkalmazzuk mindkettőt, használjuk magasabb SPF számú krémet.

Az alkohol tartalmú tastápolók, spray-k, vagy gélek zsírosabb, szőrrel jobban fedett testrészeken használatosak. A krémek a száraz bőr védelmére a legalkalmasabbak, s a tejes ápolók felvitele a legegyszerűbb. Speciális stifteket alkalmazhatunk az orr, az ajkak, s a szem körüli érzékeny területek védelmére.

Kiütések napvédőktől

Sajnos egyeseknél a napvédő alkalmazása irritációt válthat ki, míg másoknál dermatitisz jelenik meg a bekent testrészeken.

Ennek oka lehet egy eleve érzékeny bőr, vagy az adott termék egy összetevőjére adott allergiás reakció; ez lehet egy illatanyag, egy tartósítószer, vagy valamely vegyi összetevő.

Az okok felderítése összetett feladat, tehát amennyiben a termék elhagyásával, s egy más márka választásával sem oldódnak meg problémáink, úgy feltétlenül kérjük bőrgyógyász szakorvos segítségét. Ne feledjük el, amennyiben új terméket használunk, legyünk elővigyázatosak, s mindig egy kis bőrfelületen teszteljük, mielőtt egész testünkön alkalmaznánk.

A hír alapjául a „Topical sunscreen agents” cikk szolgált.

www.orvostkeresek.hu