7 nehéz társadalmi probléma a Disney-rajzfilmekben

1. Testvérviszály (Oroszlánkirály)

Tragédiáig fajul az Oroszlánkirályban a hataloméhség, ugyanis Zordon nem képes elviselni, hogy bátyja után nem ő, hanem annak fia, Simba lesz a király. A történelem során a valóságban is nagyon sok szenvedést okozott, hogy testvérek fordultak egymás ellen, és a rajzfilm jó kiindulópontja lehet egy erről szóló beszélgetésnek.

2. Mentális betegségek (Szenilla nyomában)

Szenillának gondja van a rövid távú memóriájával, amellyel a film során nem csak együtt élni tanul meg, hanem el is tudja magyarázni a környezetének a pontos problémáját. Amikor a film elején elveszíti a szüleit, és tanácstalanul forog körbe-körbe, valójában ugyanazt teszi, amit az amnéziás betegek is ismeretlen helyzetekben.
Szenilla nem az egyetlen mentális beteg szereplője a rajzfilmnek: Hank, a polip depresszióval, Béni, a beluga delfin szorongással küzd.

3. Diktatúra működése (Toy Story 3.)

A történetben a játékok egy óvodába kerülnek, amelyet Macó, a megnyerő modorú, de valójában velejéig romlott plüssmedve tart rettegésben a magánhadserege segítségével. Macó a diktátorok minden jól ismert eszközét beveti: besúgórendszer, elit hadsereg, a lázadók példás megbüntetése, és a követők sakkban tartása azzal, hogy meggyőzi őket: máshol csak boldogtalanabbak lennének. Eközben a félelem uralta világ kívülről idillinek tűnik – pont, mint a valódi diktatúrák esetében.

4. Mérgező szülők (Aranyhaj)

Az Aranyhaj azt mutatja be, hogy a lelki terror éppolyan sebeket okoz, mint a fizikai bántalmazás. Nyanya Banya a mérgező, kontrollmániás anya prototípusa: kritizálja Aranyhaj kinézetét, kineveti az álmait, azt sugallja, hogy semmit sem képes egyedül elintézni, és még egy toronyba is bezárja – természetesen „kizárólag az ő biztonsága érdekében”.

5. Bullying (Dumbó)

Az 1941-ben bemutatott Dumbó remekül ábrázolja a kiközösítés folyamatát: a kiselefánt, aki egy kicsit más, mint a többiek, és ezért kipécézik a többiek. Nem tud olyat tenni, ami miatt csak ne válna még nevetségesebbé. Dumbónak végül sikerül a kis testi hibáját (a nagy füleit) a javára fordítania, ami sajnos a való életben nem mindig jön össze a kiközösítés áldozatainak.

6. Gyász (Hős6os)

A film főhőse, Hamada Hiro a szülei után a bátyját, Tadashit is elveszíti. A 13 éves fiú úgy gyászol, mint egy felnőtt: először bezárkózik, senkiről sem akar tudni, a depresszió jellegzetes tüneteit mutatja, majd egy idő után talpra áll, és bár Tadashi emlékét végig megőrzi a szívében, már képes tovább élni az életét.

7. Szexuális kihasználás (A Notre Dame-i toronyőr)

A Notre Dame-i toronyőr olyan kényes témákat érint, mint a rasszizmus, a vallási kérdések és a zaklatás. A gyönyörű cigánylányt, Esmeraldát valójában az összes szereplő pusztán szexuális játékszernek tekinti. Különösen igaz ez a gonosz Frollo főbíróra, aki szívből gyűlöl minden cigányt, Esmeraldára mégis kéjes vággyal tekint. És nem is csak tekint: fogdossa, a haját szagolgatja, és meg is fenyegeti, hogy ha nem lesz az övé, elevenen égeti el.
Esmeralda mindeközben példát mutat bátorságból, önmagunkért való kiállásból, és megtanítja, hogy csak azokat engedjük be az életünkbe, akik valóban méltók rá.

Kapcsolódó cikkeink:

• Több tízezren írták alá a Disney-szereplők sokféleségét szorgalmazó anya petícióját
• Rejtett szexuális szimbólumok és félreérthető képek a Disney-mesékben
• A hercegnős rajzfilmek hatása a kislányokra – 4 dolog, amit taníts meg neki, ha sok Disney-mesét néz
• A titok, amiért a Jégvarázs világsiker lett

Képek: youtube