Az UV-sugárzás többek között bőröregedést, ráncosodást, pigmenteltéréseket, hámló bőrelváltozásokat majd az esetek 10-15 százalékában laphámsejtes bőrrákot is okozhat – mondja dr. Holló Péter. A Semmelweis Egyetem Bőr,- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója ismertette, az arcbőrön megjelenő fénykárosodás által okozott tünetek akár hosszú évekig panaszmentesen szinte észrevétlenek maradhatnak.
A rendszeres, évente elvégzett szűrővizsgálattal a már korai stádiumban felismert betegség nagyobb eséllyel gyógyítható, így a rákmegelőző állapotból szakszerű kezeléssel nem alakul ki bőrrák.
A krónikus napfényártalom okozta tünetek az elsők között és leggyakrabban az arcon alakulnak ki, hiszen ez a terület jobban ki van téve a napsugárzás káros hatásainak, mint más testrészünk.
A ruhával nem eltakarható bőrfelületek – arc, fejtető, kézfej, dekoltázs – védelmére már tavasszal és a nyár elején is fokozott figyelmet kell fordítani. Fényvédő készítményekkel, napszemüveggel, sapka viselésével és a direkt napfény elkerülésével 11-15 óra között, csökkenthető az arcon, karon, kezeken, fejtetőn kialakuló rosszindulatú bőrelváltozások előfordulása. A bőrtípus megállapítása is fontos lehet, azonban a barnább bőrű embereknél ugyanúgy megjelenhetnek rosszindulatú bőrdaganatok – akár melanómák –, mint egy világosabb bőrűnél. Ez tehát nem jelent teljes védettséget – figyelmeztet a szakember. Dr. Holló Péter kiemelte, az elmúlt években egyre többen mennek bőrdaganat szűrésre, melyet minden alkalommal bőrgyógyász szakorvos végez egy speciális bőrmikroszkóppal, amellyel sokkal pontosabban meghatározhatók a bőrön előforduló elváltozások.
A dermatoszkópos műszeres vizsgálat számos esetben kiszűri a gyanús képleteket, melynek típusa, klinikai megjelenése szabja meg a szövettani mintavétel helyes módját és a további terápiát.
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Kiemelt kép (illusztráció): Envato
Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek