Hirdetés Partneri kampány helye
Családi Pénzügyek

Fontos tudnivalók a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényről

2008. szeptember 1-jén hatályba lépett a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló <i>2008. évi XLVII. törvény</i>.

Megosztom Facebookon Küldés e-mailben
Fontos tudnivalók a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényről

Megalkotásának célja az volt, hogy a fogyasztói jogok hatákonyabb védelme érdekében olyan eszközöket biztosítson a hatóságoknak, amelyek alkalmasak a fogyasztókat félrevezető, megtévesztő, agresszív vagy egyébként tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megakadályozására.

Jó, ha tudjuk…

hogy a törvény elsősorban azt a fogyasztót – azaz önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt – védi, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, szem előtt tartva az adott kereskedelmi gyakorlat, illetve áru nyelvi, kulturális és szociális vonatkozásait is.

Jó, ha tudjuk…

hogy a törvény alapján tilos minden olyan tisztességtelen magatartás, információközlés, tényállítás, amely alkalmas arra, hogy a fogyasztót olyan döntés meghozatalára bírja rá, amelyet nem hozott volna meg akkor, ha a megfelelő információk birtokában lett volna.

Jó, ha tudjuk…

hogy tisztességtelen a kereskedelmi gyakorlat, ha:

  • nem felel meg a szakmai gondosság követelményének, azaz a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem rendelkezik az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el;
  • torzítja a fogyasztói magatartást, azaz érzékelhetően rontja a fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg.
  • megtévesztő, agresszív vagy szerepel a törvény mellékletében található felsorolásban.


Jó, ha tudjuk…

hogy ha a fogyasztó nem a megfelelő helyen tesz panaszt, bejelentése ekkor "sem vész el", mert a hatóságok közötti együttműködés eredményeképpen ahhoz a hatósághoz fog kerülni, amelyiknek joga van az eljárás lefolytatására.

Jó, ha tudjuk…

hogy a megtévesztő a kereskedelmi gyakorlatok azok, amelyek valótlan információkat tartalmaznak, valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenítenek meg, hogy megtévesztik, vagy alkalmasak arra, hogy megtévesszék a fogyasztókat, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

Jó, ha tudjuk…

hogy az agresszív kereskedelmi gyakorlatok azok, amely – figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt – pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással

  • akár a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása,
  • akár a fogyasztó zavarása révén az adott helyzetben jelentősen korlátozza vagy alkalmas arra, hogy jelentősen korlátozza a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.


Jó, ha tudjuk…

hogy ilyen esetekben panaszt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál kell tenni; ha úgy látjuk, hogy a tisztességtelen gyakorlat széles fogyasztói kört érint, pl. a reklámkampány országos, de legalább három megyét érint, a Gazdasági Versenyhivatalnál; pénzügyi kérdésekben pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél.

Jó, ha tudjuk…

hogy a fogyasztó a bejelentés mellett

  • problémáját jelezheti a vásárlók könyvében, vagy panaszáról jegyzőkönyvet vetethet fel – erre az üzlet vezetőjének 30 napon belül érdemben reagálnia kell,
  • a szerződés teljesítésével kapcsolatban hivatkozhat a "tévedésre": a Polgári Törvénykönyv szerint amennyiben valamelyik fél a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha a tévedést a másik fél okozta,
  • amennyiben a pénztárban nem az akciós árat alkalmazzák, a fogyasztó jogosult a terméket alacsonyabb áron megvásárolni: a kifizetett magasabb ár és az akciós ár" közötti különbözetet a vevőszolgálaton visszakövetelheti,
  • ha a termék tulajdonságával, használhatóságával kapcsolatban tévedésbe ejtették, jogosult a szavatossági jogok érvényesítésére, kérhet cserét, vagy el is állhat a szerződéstől, ebben kérheti a békéltető testület segítségét.


forrás: www.nfh.hu

Hirdetés Tartalomközi hirdetési hely
Fontos: A CsaládiNet cikkei tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi, jogi vagy más szakértői tanácsadást. Panasz, bizonytalanság vagy sürgős helyzet esetén kérj személyre szabott segítséget.
Megosztom Facebookon Küldés e-mailben

Ez is érdekelhet

100 ezer forintos iskolakezdési támogatás: kik kaphatják meg, és mikor érkezhet? Apaszabadság Magyarországon – Mennyi az annyi, és mit tanulhatnánk a többi európai országtól? 2026-os SZJA-kedvezmények: ennyi pénzt hagysz az asztalon, ha nem nyilatkozol időben CSOK Plusz 2026: 6 tipikus hiba, amin tényleg milliók múlhatnak – és egy példa, mennyit buksz, ha rosszul időzítesz Havi 50–65 ezer forint vissza a bölcsis díjból 2026-ban? Mutatjuk, ki kapja meg és hogyan igényeld 10 perc alatt 645 ezer CSED, 452 ezer GYED 2026-ban? Itt az új plafon-térkép Akár havi +80 ezer Ft is maradhat nálad 2026-tól. Így kapod meg a dupla családi adókedvezményt – lépésről lépésre Szép tervek, nehéz valóság: Miért nem a fiatalokhoz jutnak a kedvezményes hitelek?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük