Háztartási cash flow – szép, de nem jó semmire? – 3. rész

Alapvetően két dologra kell figyelned, amikor a táblázatodat megalkotod (ezzel már foglalkoztunk előző alkalommal is):

• legyen áttekinthető – végülis teljesen mindegy, hogy mi a táblázatod tartalma, milyen költségeket veszel bele, és milyen csoportosításban, a lényeg az, hogy logikus legyen, mi mihez tartozik, ill. mi mivel van egy csoportban. A csoportosításra szánj egy kis időt, ennek ugyanis később még lesz szerepe.
   
• legyen alkalmas az összegzésre – éppen ez az egyik oka annak, hogy a csoportosításon el kell gondolkodnod: ha tanultál valaha statisztikát, akkor tudod, hogy összeget képezni csak olyan adatokból szabad, amelyek tartalmilag és mértékegységükben is egyneműek, vagyis nincs értelme költséget és bevételt összeadni, vagy például a forintadatokat a kilogrammal. A másik szempont, amiért érdemes a csoportosításon elgondolkodni, az az, hogy hogyan tudod szétbontani a főbb kiadásaidat. Pl. csinálhatsz egy olyan kiadáscsoportot, hogy rezsi, és abba beleteheted akár a súlyadót is, de teheted külön csoportba is “Adók” címszó alatt, ha Neked úgy tetszik. Egy a lényeg, valamilyen logika mentén szerveződjön az egész, és ehhez következetesen tartsd is Magad.

Ha már eldöntötted, hogy mi hová kerüljön a táblázatban, akkor nincs más hátra, mint előre, kezdd el vezetni! Már az első hónap után meg fogsz lepődni, mert rá fogsz jönni, hogy mennyit költesz olyan dolgokra, amiket egyébként piszlicsárénak hittél…

Két hónap után már éppen vannak összehasonlítható adataid, csináld is meg a havi zárást! Itt szokott ugyanis jönni a második meglepi, hiszen csak azért, mert elkezdtél figyelni a kiadásaidra, szinte “maguktól” elkezdenek javulni a számok: a tudat, hogy el kell számolnod a pénzzel, még ha csak Magadnak is, már meggondoltabb költésre vesz rá.

Három hónap után pedig már kötelezően el kell kezdened figyelni a kiadásaid szerkezetére is. Mi az, ami feleslegesen sok, mi az, amire a céljaidhoz képest aránytalanul kevés jut, hol tudnál spórolni.

Ha vannak céljaid, amikre jó, ha van anyagi fedezeted is, akkor nyugodtan építsd be a cash flow táblázatodba is az erre képzett “céltartalékodat”: rendszeres kiadási tételként (igen, kiadásként!!!) vedd fel a táblába. Miért kiadás? Mert ezt az összeget, azzal, hogy félretetted, ugyanúgy “kivontad” a készpénz-áramlásodból, mintha elköltötted volna. Ezeket a céltartalékokat is mérheted aztán minden hónapban, hogy mennyire haladsz velük.

Ha azt figyeled, mi hogyan változik, és egymáshoz képest milyen arányok vannak a bevételeiden, ill. a kiadásaidon belül, akkor tudod jól használni a táblázatot. Meg tudsz állapítani limiteket, pl. be tudod lőni, hogy fodrászra havonta max 5.000 forintot szánsz, mert többet nem éri meg Neked, ahogyan azt is, hogy pl. minden hónapban 10.000 forintot raksz félre biztonsági tartalék gyanánt. Át tudod szabni a kiadásaid szerkezetét, mert rájöttél, hogy annyit költesz telefonszámlára, mint amennyit tankolsz – úgyhogy itt az ideje valami kedvezőbb tarifájú előfizetést választani, stb.

Szóval ha csak egy kicsit is odafigyelsz, akkor fenekestül fel tudod fordítani az életed – csak a táblázattal.

Jó szórakozást!

Háztartási cash flow – szép, de nem jó semmire?
Háztartási cash flow – szép, de nem jó semmire? – 2. rész