Egyszerűbb olyan tárgyat tanulni, amely megfelel érdeklődési körünknek, hiszen kíváncsian lessük a tananyag minden szavát. A tanulás nem más, mint egyfajta bevésődés. Történhet érzékelés vagy tapasztalás útján. A tapasztalás útján történő tanulás nem annyira az iskolákban, mint inkább a hétköznapi életben jellemző. A gyermekek már kiskorukban számtalan dolgot megtanulnak; ha nem elég óvatos, a macska megkarmolhatja, ha forró tárgyhoz nyúl, elkapja a kezét. Ezek az emlékek bevésődnek, s később is emlékezünk rá.
Ma már az iskolákban is lehetőség nyílik a tapasztalás útján történő tanulásra, biológia órán számtalan, az emberi test részeit jelképező tárgy kerül elő a szertárból, és néhány helyen játékosan is megtanulhatják a diákok a tananyagot. Tanulás során számtalan folyamat megy végre az emberi szervezetben. A rövid távú emlékezet során nem történik fizikai változás, míg hosszú távú emlékek bevésődésekor az agyban bizonyos molekulák szerkezete megváltozik.
Léteznek ún. gátló tényezők, melyek megakadályozzák a tanulandó anyag bevésődését. Ha valaki egy hosszabb anyagrész megtanulása után az utolsó percben próbál megjegyezni egy számára addig idegen anyagot, előfordulhat, hogy a korábban jól ismert tételekből is csak foszlányokra emlékszik. A figyelemzavar, illetve az idegi kimerültség is megakadályozza az információk megjegyzését.
Tanulni nem érdemes kimerülten, vagy megosztott figyelem esetén. Diákoknak is sokszor azt javasolják, ne nézzenek tévét, ne hallgassanak zenét tanulás közben, hasznosabb, ha előbb megnézik a kiszemelt filmet, s csak azután látnak neki a tanulásnak, így semmi nem tereli el figyelmüket. A koncentrálóképesség zavara is okozhat tanulási nehézségeket, ezt a képességet azonban lehet fejleszteni.
A tanulás és a magolás között is hatalmas különbség rejlik. Az első lépés az elsajátítandó anyag megjegyzéséhez, annak megértése. A tanórákon, előadásokon hallott információk megértésével az információ egy része megmarad az emlékezetben, így később könnyű annak memorizálása. A tanulást érdemes olyan időpontra időzíteni, amikor nincs más elengedhetetlen feladatunk. Nem jó ötlet reggel a buszon, munkába menet, vagy lefekvés előtt fáradtan tanulni.
Érdemes napirendet készíteni, összeszedni az aznapi teendők listáját, s azokat fontossági sorrendbe rendezni. Ezután könnyebben meg lehet határozni az ideális tanulási időt. Fontos, ha az előző órai anyaggal kapcsolatban kérdéseink merülnek fel, azt már a következő előadás elején megemlítsük, így a tanmenetet sem zavarjuk meg, ugyanakkor a válaszok segítséget nyújtanak abban, hogy tökéletesen értsük az elsajátított anyagot, s így nyugodtan továbbléphessünk.
A tanulás folyamata mindenkinél mást jelent. Egyes emberek képesek elvonatkozni a külső zajoktól, s a tanulásra koncentrálni, míg mások csak teljesen nyugodt körülmények között tudják megjegyezni az új információkat. Van, aki tapasztalat útján, mások pedig vizuális úton szeretnek tanulni. Az első lépés a sikeres tanulási folyamat elsajátításához az önmegismerés; válasszuk mindig a számunkra legmegfelelőbb módszert.
Eltűnt egy 11 éves kislány Oroszlányból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri