A hízósejtek a fehérvérsejtek csoportjába tartoznak és fontos szerepet töltenek be a szervezet allergiás reakciója során. Ilyen esetben az immunrendszer egyfajta túlzott működéséről beszélünk, melynek során a szervezetre egyébként veszélyt nem jelentő, ártalmatlan környezeti anyagok ellen intéz támadást.
A védekezés során az antigének megkezdik antitestek kibocsájtását, mely fehérjék feladata a vérbe került idegen anyagok eltávolítása. Az antitestek és antigének ismételt kapcsolódásakor a hízósejtek hisztamin és más gyulladást okozó vegyületek kibocsájtását kezdik meg, melyek az allergiás reakciót okozzák.
Korábbi kutatások már felvetették annak a lehetőségét, hogy a hízósejtek más betegségek kialakulásában is szerepet játszanak. Ilyen módon hozzájárulhatnak az ekcéma, a pikkelysömör, a Hodgkin-lymphoma és rákos megbetegedések kialakulásához. Az allergiához hasonlóan ezen betegségeket is krónikus gyulladások, és a hízósejtek átlagosnál magasabb száma jellemzik.
Svéd kutatóorvosok felfedezték, hogy az immunrendszer működésében részt vevő T-sejteken található, un. CD30 fehérje képes fokozni a hízósejtek működését. Ennek eredménye képpen a hízósejtek olyan fehérjék kibocsájtását kezdik meg, melyek a gyulladást okozó sejtek épülését, számának növekedését irányítják.
Az is ismert tény, hogy a pikkelysömörtől, ekcémától szenvedő, s a Hodgkin-lymphoma-s betegek CD30 száma kifejezetten magas.
Ilyen módon érthető, hogy a hízósejtek hogyan járulnak hozzá gyulladások megjelenéséhez ezen nem allergiás eredetű betegségek esetében.
A kutatás által tehát pontosan ismertté vált a hízósejtek gyulladáskeltő mechanizmusának működése, ezáltal pedig segítséget nyújt új fajta terápiák kidolgozásához a hízósejt számmal összefüggő betegségek esetében.
www.orvostkeresek.hu
Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek