Diabétesz, tumorok, központi-, perifériás idegproblémák, arcidegbénulás, vírusos fertőzések, Sclerosis multiplex és akár veleszületett agybetegségek is okozhatnak olyan szaruhártya idegi elváltozásokat, amely során a beteg szemfelszíne elveszti érzékelési képességét. Vagyis például nem kezd el automatikusan könnyezni a szeme, vagy nem csukja be, ha belerepül egy bogár.
Ennek orvoslására honosított meg egy, az Amerikai Rekonstrukciós Mikrosebészeti Társaság éves konferenciáján látott speciális eljárást a Semmelweis Egyetemen dr. Klárik Zoltán, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika plasztikai sebésze. „Ezt a technikát olyan kórképeknél használjuk, amikor a szemfelszín érzéketlensége miatt nem érzi a beteg, ha valamilyen sérülés keletkezik a szaruhártyán, vagyis nem megfelelő a szem védekezési mechanizmusa. Ennek következtében az is előfordulhat, hogy a beteg elveszíti a pislogási reflexét, a könny nem mossa át a szemét, ezért az folyamatos irritációnak van kitéve. Emellett hiányoznak azok az idegek által termelt fehérjék, amelyek a szaruhártya hámjának épségéért, újraképződéséért felelnek. Ez oda vezethet, hogy fekélyek alakulhatnak ki a szemen, amelyek végül vakságot is okozhatnak” – magyarázza dr. Klárik Zoltán.
Az első műtétet sebészeti és szemészeti team együttműködésével végezték el egy középkorú nőn. A speciális beavatkozás során a beteg lábszárából vettek ki egy 15 centiméteres idegszálat úgy, hogy az a lábban se okozzon funkcióromlást.
"Az én feladatom az volt, hogy a lábszárból kivett vastag ideget több rostra osszam, mikroszkóp alatt megvarrjam őket, majd a homloknál kialakított, egy úgynevezett bőr alatti alagútrendszeren keresztül átvezessük az ideget az ép oldalról"
– ismertette a plasztikai sebész.
Ezt követően a szemészeti team dr. Füst Ágnes vezetésével a szemhéjon keresztül illesztette be a szemfelszínbe az ideget, majd a kötőhártya alatt elvezetve a szaruhártya körül öt pontban fixálták azt. A speciális szemészeti és plasztikai mikrosebészeti beavatkozás alatt az orvosok operációs mikroszkóp alatt varrták a milliméteres vastagságú képleteket. „Az operáció legnehezebb része éppen annak megszervezése volt, hogy milyen sorrendben végezzük a műtét lépéseit, hogy a plasztikai sebész és a szemészeti team felváltva tudjon dolgozni” – idézte fel dr. Füst Ágnes adjunktus a Szemészeti Klinikán végzett négyórás beavatkozás nehézségeit.
Az érintett beteg központi idegrendszeri tumor által okozott idegkárosodás következtében küzdött rendszeresen kiújuló, nem gyógyuló szaruhártyafekéllyel. Három szemműtéten esett át korábban, hogy a fekélyek gyógyulását, a szaruhártya hámosodását elérjék és a további látásromlás megelőzzék. A műtét óta azonban a fekély nem tért vissza, a beteg életminősége folyamatosan javul, ezzel pedig sikerült megakadályozni, hogy teljesen elveszítse a látását.
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek