NYÁRI ÉTKEZÉS ALLERGIÁS VESZÉLYEI

Persze ne együnk össze válogatás nélkül mindenfélét, mert aki hajlamos az allergiára, igencsak pórul járhat…

A nyári időszakban sokféle nem várt fordulattal kell szembenéznünk, amik persze mindig akkor jelentkeznek, amikor a legkevésbé számítunk rájuk. Meglepő lehet talán, de vannak olyan – idényüknél fogva tipikusan nyári – gyümölcsök, melyek elfogyasztása igen heves allergiás reakciókat válthat ki az arra érzékenyeknél.

A Budai Allergiaközpont szakorvosa prof. Nékám Kristóf allergológus, klinikai immunológus látja el az olvasókat a nyári étkezéssel kapcsolatos tudnivalókkal.

Parlagfű allergia és a „veszélyes” gyümölcsök

Nyáron a legtöbb embert érintő allergiás problémát a parlagfű okozza. A szénanátha kellemetlen tünetei, mint az orrviszketés, tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, garat-, hallójárat- és szemviszketés, könnyezés, szemhéj ödéma, ritkábban pedig a szaglás elvesztése az életminőséget nagymértékben rontják.

Parlagfűre allergiás betegek igen sokszor számolnak be arról, hogy görögdinnye evése közben, után szénanáthás panaszok jelentkeznek – ahhoz hasonlóan, mintha parlagfűmező mellett mennének el. Ezek mellett hasi panaszok: görcsök, hasmenés is előfordulhatnak a görögdinnyétől, de csak a parlagfű pollen szezon alatt.

Egyes allergiát kiváltó anyagokhoz – pl. parlagfűpollen – nagyon hasonló kémiai (antigén) szerkezettel rendelkeznek egyéb, velük rendszertanilag rokonságban lévő növények anyagai  is. Ezen hasonlóság miatt szervezetünk bárhol reagálhat, ahol a fehérjeszerkezettel találkozik: a pollennel az orr nyálkahártyáján, a görögdinnye allergénnel szemben a bélrendszerben. Elsősorban az allergia előrehaladottabb állapotában. Ezt nevezzük kereszt-allergiának.

A kereszt-allergia miatt a parlagfű allergiásnak nem javasolt fogyasztani: görögdinnyét, sárgadinnyét, paradicsomot, uborkát, cukkínit, tököt, zellert, ürömöt (italokban) banánt, napraforgó magot, kamillát.

Érdemes figyelmet fordítani a keresztallergiát okozó élelmiszerekre, ugyanis fogyasztásuk alkalmával sokkal nagyobb dózisban kerül szervezetünkbe az allergén, mint a levegőből belélegezve, melynek következtében meglévő „parlagfű náthánk” jelentősen felerősödhet.

A nyers gyümölcs mellőzése mellett kerüljük a gyümölcskészítményeket is, valamint ne feledkezzünk meg a zöldségekből, gyümölcsökből készült kozmetikai készítményekről sem, amik szintén kellemetlenséget okozhatnak.

Hőkezeléssel (főzés, sütés, párolás, stb.) csökkenthetjük a gyümölcsök allergizáló hatását, mert fehérjéik hőérzékenyek. Ugyanez nem igaz a földi mogyoróra, amely sózva-pörkölve ugyanolyan erős allergén, mint nyersen, és a diófélékre sem. Pollenallergiás egyének a szezonban korábbi tapasztalataik alapján válogathatnak a keresztreagáló gyümölcsök, zöldségek közül, mert a fennálló keresztallergia sem okoz mindenkinél tüneteket.

Az említett ételek fogyasztásával egy időben kerüljük a szintén magas hisztamin tartalmú ételeket, vagy azokat, amelyek hisztamint képesek felszabadítani a szervezetben, mint pl.

– alkoholos italok

– érett sajtok (camembert, cheddar, ementáli, gouda, rokfort, stilton, penészes és füstölt sajt)

– citrusfélék (citrom, lime, narancs), ananász, banán, papaya, eper

– mogyoró, mogyorókrém, olajos magvak

– csokoládé

– érlelt húskészítmények (kolbász, szalámi, füstölt hús, sonka)

– zöldségek: bab, borsó, lencse, mák, paradicsom, savanyú káposzta, spenót, szója

– ringli, hering

Az „alattomos” mogyoró

Aki nem allergiás az élelmiszerekben található összetevőkre, nem is tudja, hogy annak, aki viszont az, milyen nagy figyelmet kell fordítania vásárláskor a csomagolás tanulmányozására!

Bár elvileg minden összetevőt fel kell tüntetni, előfordulnak olyan megjelölések,amelyekről nem mindenki tudja, milyen élelmiszerekben szerepelnek . A kazeinekről  például nem mindenkinek ugrik be , hogy tejfehérjék. Kis, de esetleg veszélyes mennyiségben gyártástechnológiai okokból olyan szennyezések kerülhetnek élelmiszerekbe, amelyek nem megszokott összetevői.

Egyik ilyen a mogyoró is, melynek kapcsán a felirat már jól ismert: „nyomokban mogyorót tartalmazhat”. Ez az óvatosság a csokoládégyártó cégek részéről azért is fontos, mivel a gyárak a törmeléket is felhasználják, így aztán az egyes gyártósorokon előfordul, hogy ugyanott készül a mogyorós csokoládé, mint a nem mogyorós. Egyes vizsgálatokból kiderül, hogy egy tábla csokoládéban 100 mikrogramm mogyoróból származó fehérjét mutattak ki, ami már elegendő lehet az allergiás reakcióhoz!

Hogy kinek mekkora dózis okoz allergiás tüneteket, az egyénenként változó. Viszont jó, ha tudjuk, hogy a földimogyoróban található allergén, az arra erősen érzékeny személyekben egészen kis, milligrammnyi mennyiségben is életveszélyes lehet.

Fontos információ az is, hogy aki a mogyoróra allergiás, az nagy valószínűséggel az lehet a dióra is. Ezért aztán nem árt az óvatosság az étkezésben, de érdemes kikérni egy szakorvos véleményét is, indokolt esetben allergiavizsgálat is szükségessé válhat.

A tengerparti csemegék is fokozhatnak allergiás tüneteket

Tengerpartra vetődvén sokan kipróbálnak helyi ízeket, specialitásokat, kedvet kapnak különleges tengeri halakhoz, a tenger gyümölcseihez .  A bővülő magyarországi kínálat ellenére is előfordul, hogy új hal- és rákfajok kerülnek terítékre.

A halak, de kifejezetten a hering, szardella, szardínia, tonhal, cápa, sprotni, makréla, csiga, kagyló, kaviár magasabb koncentrációban tartalmaznak hisztamint (hisztamin: az allergiás tünetek kialakulásáért közvetlenül felelős, természetesen termelődő anyag, mely akkor szabadul fel, ha az immunrendszer allergénnel találkozik), s ezen tulajdonságuk többnyire a nyelven, szájban  égető utóízről ismerhető fel. A súlyos légúti atkaérzékenyek egy része kagylót nem tud tünetek nélkül fogyasztani.

Bővebb információ: Budai Allergiaközpont
Szakértő: Prof. Nékám Kristóf allergológus, klinikai immunológus

Kapcsolattartó: Kotsy Krisztina
www.allergiakozpont.hu 
info@allergiakozpont.hu