A ma beállt helyzetre nincs szabályozás a Munka Törvénykönyvében. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint „Sem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.), sem a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben nincs külön speciális szabályozás járványveszély esetére azaz, ha közegészségügyi okból prevenciós jelleggel indokolt a munkavállaló munkahelyi távolléte.”
Az AZNAP Könyvelőiroda összefoglalta, a jelenlegi feltételek mellett milyen lehetőségeik vannak a munkáltatóknak és a munkavállalóknak:
- A munkaidő változatlanul marad: Tiszta sor, minden a régi kerékvágásban megy tovább.
- Munkaórák csökkentése: Ehhez szerződésmódosítás szükséges, amit a munkavállalónak is alá kell írnia. Ha nem egyezik bele, a rendes felmondás lehet a másik opció.
- Távmunka
- Állásidő: Az EMMI tájékoztatása szerint „Ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségét a beosztás szerinti munkaidőben nem teljesíti, az állásidő szabályai alkalmazandóak. Az Mt. 146. § (1) bekezdése (a Kit. 135. §-a megegyezik az Mt. 146. § rendelkezéseivel.) szerint a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg.” Jelen eset azonban valószínűleg kimeríti az „elháríthatatlan külső ok” fogalmát.
- Betegállomány: Betegállományban csak az lehet, aki valóban beteg. Ez esetben minden naptári évben 15 nap betegszabadságnak minősül, és ilyenkor a munkáltató kötelessége kifizetni a bér 70 százalékát. A negyedik héttől a táppénz kétharmadát a TB, egyharmadát a munkáltató fizeti.
- Fizetés nélküli szabadság: Ehhez szerződésmódosítás szükséges, amelyet a munkavállalónak is alá kell írni. Fizetés nélküli szabadság idejére szünetel az egészségbiztosítás.
- Rendes felmondás: A felmondást követően a munkáltató egyhavi bért köteles kifizetni a munkavállalónak, de ledolgozni csak két hetet kell.
- Felmondás közös megegyezéssel: Ebben az esetben bármiben megállapodhat a munkáltató és a munkavállaló.
Mi történik, ha a munkáltató nem tudja kifizetni a munkavállaló bérét?
Ebben az esetben három verzió lehetséges:
- A munkavállaló nem kap fizetést. Ezt később az adóbevallásban jelezni kell, és erre az időszakra adótartozás sem keletkezik.
- A munkavállaló részfizetést kap, ilyenkor ennek fényében alakul az adó- és járulékfizetés.
- A munkavállaló megkapja a fizetését, a munkáltató azonban nem tudja a NAV-nak befizetni a járulékokat. Az így keletkezett tartozást a NAV kalkulátorán tudjuk kiszámolni.
Kapcsolódó cikkeink:
- Eldőlt: Magyarországon is bezárják az iskolákat
- Milyen jogaim vannak szülőként koronavírus idején?
- Miért nem betegíti meg a gyerekeket a koronavírus?
- Kiürítettek egy irodaházat Budapesten a koronavírus miatt
Kép: fizkes / shutterstock
100 ezer forintos iskolakezdési támogatás: kik kaphatják meg, és mikor érkezhet?