Hirdetés Partneri kampány helye
Családi Pénzügyek

Szerelem kontra pénz – avagy bizalmatlanság-e házassági szerződést kérni a párunktól?

Pénzügyi coachunk gyakran szembesül értetlenséggel, amikor komoly közös jövőt tervező párokkal, jegyespárokkal beszélgetve felveti a házassági szerződés lehetőségét. Kivétel nélkül döbbent tiltakozás a válasz: "Házassági szerződés? Hogy képzeled? Én bízom a páromban, szeretem!" Pedig Himer Csilla pénzügyi coach szerint a házassági szerződés éppen a legnagyobb bizalom jele.

Megosztom Facebookon Küldés e-mailben
Szerelem kontra pénz – avagy bizalmatlanság-e házassági szerződést kérni a párunktól?

Házassági szerződés – álszemérmesség és tévhitek
 

Tévhit 1 – házassági szerződés = válási szándék

A legtöbb pár, amíg dúl a szerelem, azért utasítja vissza a házassági szerződésnek még a gondolatát is, mert úgy hiszik, a házassági szerződést csak azok kötnek, akik már a házasságkötés pillanatában is a válásra játszanak, ergo nem is szeretik igazán a jövendőbelijüket…

Pedig a házassági szerződés nem erről, pontosabban nem kizárólag a válásról szól. (Már ha ésszel és jó ügyvéddel készítik el.) Hanem sokkal inkább arról, hogy

gondoskodjunk a párunkról és magunkról.

Egy kapcsolat ugyanis pénzügyi tekintetben nemcsak a válással szűnhet meg. Történhet haláleset is, de az is előfordulhat, hogy valamilyen súlyos betegség miatt az egyik fél nem lesz képes többé megalapozott döntéseket hozni vagyoni kérdésekben (pl. valamilyen szellemi leépüléssel járó betegség, vagy baleset következtében). Ha a házassági szerződésben rögzítitek, mi kié (volt már a házasságkötés előtt is), akkor pl. öröklésnél szóba sem kerülhet, hogy azt a vagyonrészt is vigyék az örökösök, amit még valamikor Te szereztél meg – és ezzel a Te megélhetésed, pénzügyi biztonságod alapjai is megmaradnak. Ha pedig a párod ne adj' Isten gondnokság alá kerül az állapota miatt, akkor a gondnok nem szólhat bele annak a  vagyonrésznek a kezelésébe, ami alapból a Tiéd volt eredetileg is.
 

Tévhit 2 – házassági szerződés = bizalmatlanság

Sokszor hallott ellenvetés a házassági szerződéssel kapcsolatban az is, hogy ez bizalmatlanság lenne a másikkal szemben: mintha nem bíznánk abban, hogy a partnerünk kitart mellettünk (ld. első tévhit), vagy abban nem, hogy probléma esetén képes lenne felnőtt módra viselkedni. Való igaz, ez abban az időszakban, amikor éppen a közös életetekre készültök, totális képtelenségnek hangzik – és hogy a bizalmatlanságnak még csak az árnyéka se vetüljön egyikőtökre sem, hát élből el is utasítjátok a lehetőséget. Pedig a házassági szerződést soha nem a bizalmatlanság miatt köt az ember fia/lánya.

Mert a házassági szerződés éppenhogy a bizalomról szól.

A pénzügyeid ugyanis az a terület, amit nem kötsz bárkinek az orrára. Csak olyannal osztod meg, akiben bízol. Vagyis nemcsak a közös élethez, a házassághoz kell ez a bizalom, hanem a pénzügyek megosztásához is. A házassági szerződés pedig nemcsak arra való, hogy a kapcsolatból való kilépés esetén gond és vita nélkül fel tudjátok osztani a vagyont (a hozottat is, a szerzettet is), hanem arra is, hogy még a házasságkötés előtt alaposan és részletesen áttekinthessétek, milyen pénzügyi alapokról is indultok neki a közös életnek. Ez pedig olyan információmegosztás, ami csakis bizalmi alapon működik.
 

Tévhit 3 – házassági szerződés = külön utak

Azzal, hogy már a házasságkötés előtt felosztjuk a vagyont, már most úgy nézne ki, mintha nem is akarnánk semmi közöset – hogyan lehetne így együtt élni? – kérdezte az egyik menyasszony. Pedig a házassági szerződés nem arról szól, hogy felosztjátok azt a közös vagyont, ami még nincs is… Csak azokat a vagyoni állapotokat rögzítitek, amelyek most is fennállnak – vagyis azt, hogy kinek a nevén MOST mi van.

Ez még messze nem zárja ki azt, hogy ne szerezzetek együtt is vagyont a házasság során, sőt. Ha vannak közös vágyaitok, amelyekért hajlandóak vagytok dolgozni is (ekkortól nevezhetjük ezeket a vágyakat céloknak is), akkor lesz is közös vagyonotok.

És itt szeretnék eloszlatni még egy tévhitet, legyen ez a Tévhit 3/a: az, hogy közös vagyont szerezzetek, nem zárja ki, hogy ennek érdekében fel ne használjátok a már a házasságkötés előtt megszerzett, saját néven lévő vagyont is. Igen, ilyen módon be lehet dobni ezt is a "közösbe". Vagyis szó nincs arról, hogy a házassági szerződés kiüresítené a házasságot mint közösségi intézményt – nem jelenti azt, hogy a külön szerzett vagyontárgyak ezentúl is csak a külön vagyonszerzést szolgálhatnák. Csak annyit jelent, hogy ha valamelyikőtök (nem feltétlenül válás miatt) kilép a kapcsolatból, akkor lehessen tudni, hogy mi legyen az egyes vagyonelemek sorsa. Ilyen pedig sajnos előfordulhat, ahogyan azt az első tévhit kapcsán is írtam.
 

Házassági szerződés – a valóság röviden

Vagyis ha más szemszögből nézzük, akkor a házassági szerződés

  • a bizalom kifejezése
  • előzetes gondoskodás a szerettünkről
  • a közös vagyoni gyarapodás alapja.

Ez pedig nem egészen ugyanaz, amit eddig hittél a házassági szerződésről. Nézd erről az oldalról, és beszéld meg a pároddal, hogy így is felkészüljetek a házasságotokra!

 

Fotó: epicioci/pixabay

Hirdetés Tartalomközi hirdetési hely
Fontos: A CsaládiNet cikkei tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi, jogi vagy más szakértői tanácsadást. Panasz, bizonytalanság vagy sürgős helyzet esetén kérj személyre szabott segítséget.
Megosztom Facebookon Küldés e-mailben

Ez is érdekelhet

100 ezer forintos iskolakezdési támogatás: kik kaphatják meg, és mikor érkezhet? Apaszabadság Magyarországon – Mennyi az annyi, és mit tanulhatnánk a többi európai országtól? 2026-os SZJA-kedvezmények: ennyi pénzt hagysz az asztalon, ha nem nyilatkozol időben CSOK Plusz 2026: 6 tipikus hiba, amin tényleg milliók múlhatnak – és egy példa, mennyit buksz, ha rosszul időzítesz Havi 50–65 ezer forint vissza a bölcsis díjból 2026-ban? Mutatjuk, ki kapja meg és hogyan igényeld 10 perc alatt 645 ezer CSED, 452 ezer GYED 2026-ban? Itt az új plafon-térkép Akár havi +80 ezer Ft is maradhat nálad 2026-tól. Így kapod meg a dupla családi adókedvezményt – lépésről lépésre Szép tervek, nehéz valóság: Miért nem a fiatalokhoz jutnak a kedvezményes hitelek?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük