Nemrégen olvastam egy olyan módszerről, mely bár kézenfekvő- és magam is láttam hasonlót- eszembe sem jutott volna, hacsak nem említik. Újabban a munkavállalók nem fárasztják magukat az Online hirdetők végigböngészésével, s a számukra érdekes hirdetések kiválasztásával. Korábban az Internet használók többsége csupán reklámlevelekkel találkozhatott, melyeket kéretlenül is rendszeresen küldtek. Később feltűntek a levélben érkező, csábító távmunka ajánlatok.
Ma azonban már a munkaadók postafiókja is megtelik hasonló levelekkel. A munkavállalók ugyanis ilyen módon keresik álmaik állását. Önéletrajzukat, elérhetőségüket feltűntetve akár több ezer címre is elküldik pályázatukat, s a nagy számok törvénye alapján előbb-utóbb munka is akad. Persze azt sem felejthetjük el, ha a munkaadó nem adott fel hirdetést, s mégis árad a jelentkezők levele, akkor ez reklámlevélnek minősül, melyet köztudottan csak előzetes engedélykérés után küldhet el a feladó.
Aki a hagyományos, álláshirdetésekre való jelentkezés helyett a spamet választja, az számíthat a nyomdafestéket nem tűrő válaszokra, és elutasításokra. Bár maga a hagyományos értelemben vett spam reklámlevelet jelent, azaz cégek által kéretlenül továbbított levelet, melyben saját szolgáltatásaikat, termékeiket reklámozzák, kérdéses, hogy a munkakeresők levelei is ide sorolhatók-e.
Érdemesebb a megszokott módszerrel munkát keresni, de ha ez a megoldás szimpatikusabb, mindenképpen kérjünk előzetes engedélyt pályázatunk elküldésére. Egy rövid, de jól megfogalmazott levél segíthet a cégtulajdonosok figyelmének felkeltésében, s ha munkát azonnal nem is ajánlanak, legalább tartalékosként számíthatunk a megkeresésre.
100 ezer forintos iskolakezdési támogatás: kik kaphatják meg, és mikor érkezhet?